Ebben a rovatban arra szeretném a hangsúlyt fektetni, hogy szemléltessek néhány üzemanyag fogyasztást befolyásoló tényezőt, hogy érthető legyen.
Közhelynek számítanak azok a tanácsok amivel fogyasztásunkat csökkenthetjük, pl. ellenőrizzük a guminyomást, szereljük le a tetőcsomagtarót, pakoljuk ki a csomagtartóból a fölösleges dolgokat stb. De miért befolyásolják ezek a dolgok számottevően az üzemanyag fogyasztást? Vagyük sorra.
Hogyan érzékeltethető jól a légellenálás vagy nevezhetjük közegellenállásnak is? Amikor pl. a Balatonba besétálunk különösebbet nem érzékelünk azon kívül, hogy hideg a víz, de ha ugyanezt nagyobb sebességgel futva próbáljuk megtenni azt tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb erőfeszítéünkbe kerül. Ugyan így működik a sebesség fokozásával járművünk esetében is. A légellenállás értéke kisebb sebesség esetén a többi ellenállásfajtához képest elhanyagolható, nagyobb sebesség esetén azonban a legjelentősebb ellenállásfajta.
A másik dolog a guminyomás. Miért nő a fogyasztás, ha a légnyomás alacsonyabb a szükségesnél? Biztosan tapasztaltuk már, ha a kerékpárunk kereke lapos, akkor igen csak nehezebb tekerni. Minden gumiabroncs deformálódik valamilyen mértékben a rá nehezedő tömeg miatt. Ez a deformáció a kerék forgása közben is folyamatosan fennáll és közben hő termelődik. A befektetett energiánk egy része fölöslegesen hővé alakul. Hasonlóan játszódik le, mint amikor egy drótdarabot el szeretnék törni, és az ide-oda hajlítgatásnál hő keletkezik. Ezért is gazdaságossabb a vasúti áruszállítás, mert a vasúti kocsik acélkerekeinél ez a deformáció nem jelentkezik vagy legalább is nagyságrendekkel kisebb. Ezért mindenképpen szükséges beállítani a guminyomást. Itt szeretném megemlíteni, hogy egy melegebb időben beállított keréknyomás a nagy fagyok idején tizedeket csökkenhet a benne lévő levegő térfogatának csökkenésével. Próbáljuk ki! Egy meleg helyiségben zárjunk le egy üres ásványvizes palackot, majd vigyük ki a hideg levegőre. Meglepő hogy milyen iramban csökken a benne lévő levegő térfogata és pillanatok alatt összeroppan a palackunk.
A harmadik dolog a súly kérdése. Nyilván való, hogy amikor többen utazunk egy autóban csomagokkal megrakva, akkor megnő a fogyasztás. Litereket nem , de deciket spórolhatunk azzal , ha a fölösleges dolgainkat kipakoljuk autónkból.
Amivel a legtöbbet spórolhatunk bármilyen hihetetlen, az a lábunk. Akinek modern ún. "fedélzeti computer"-rel ellátott autója van, javaslom hogy állítsa a pillantnyi fogyasztásra a kijelzőjét és figyelje a fogyasztást különböző üzemi körülmények között. Meglepő észrevételeink lesznek. Pl. autópályán kölekedve 100 és 130 km/h -s sebességgel közlekedve akár két liter különbség is lehet a fogysztásban. Persze ez járműkategória függő, de midenképpen számottevő a különbség. Hosszú távon több ezer forint is lehet a sebesség mérséklésével a megtakarításunk. Egy erőteljes gyorsítás akár 20l-es pillanatnyi fogyasztást is eredményezhet. Próbáljunk egyenletesen lassan gyorsítani és mindig a lehető legmagasabb sebbességi fokozatban üzemelni amit még a motorunk erőlködés nélkül elvisel. Figyeljünk oda, hogy a kanyarok előtt időben vegyük el a gázt és kihasználva a motorféket üzemanyag felhasználás nélkül lassulhatunk a megfelelő sebességre.
Azt gondolom, ha megértjük a fölösleges többletfogyasztás okait és odafigyelünk ezekre, akkor egy átlagos éves futásteljesítmény mellett több tiz ezer forintot is megspórolhatunk amit hasznosabb dolgokra is fordíthatunk mint hogy elfüstöljük. A körültekintő üzemanyag felhasználásnak köszönhetően egyidejüleg óvjuk is a környezetet a fölösleges károsanyag kibocsátástól.
LikkR
Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez!